Eredeti cím: CASINO ROYALE
Kiadó: COLUMBIA/METRO GOLDWYN MAYER – FORUM HOME ENTERTAINMENT
Rendezte: Martin Campbell
Főszerepben: Daniel Craig, Eva Green, Mads Mikkelsen, Judi Dench, Jeffrey Wright, Giancarlo Giannini, Caterina Murino, Ivana Milicevic
Film: A fényes sikerű 20. James Bond-mozi, a Halj meg máskor! után elég nyögvenyelősen és elég sokára született meg a 21. mozgóképes Bond-kaland: alkotói válságba kerültek a forgatókönyvírók, elképzeléseik nem egyeztek a producerekéivel, aztán Tarantino bedobta a Casino Royale ötletét, de a direktori székbe végül nem ő ült, hanem a 17. Bond-film, a GoldenEye – Aranyszemet jegyző Martin Campbell. A 007-es ügynök rajongóinak kedélyeit azonban leginkább azzal borzolták, hogy lapátra tették a szerepre már túl öregnek tartott Pierce Brosnant, és helyére Daniel Craiget szerződtették. A nem éppen arisztokratikus külsejű brit színész ellen valóságos hecckampány kezdődött, személye miatt website indult a Casino Royale bojkottálására, azaz több ok is volt, ami miatt aggódni lehetett, milyen lesz az új film, és miként fogadja majd a közönség. Most már tudjuk: a Casino Royale kimondottan jól sikerült (és anyagi szempontból is minden idők legeredményesebb Bond-filmje lett), és alakításával Craig is meggyőzte a legtöbb kétkedőt: ehhez a Bond-figurához ő volt a legjobb választás, hiszen az Ian Fleming első Bond története alapján készült Casino Royale-ban a mi Jakabunk alulról érkezett új fiú. Afféle szilaj csikó: képességei kivételesek, de nyers és engedetlen, és majd szétveti a becsvágy, ezért amikor nem a tervei szerint alakul madagaszkári nyomozása egy Mollaka nevű terrorista kapcsolatai és tervei után, az MI6 felhatalmazása nélkül folytatja vizsgálódását. Kideríti, hogy a legveszélyesebb terrorszervezetek bankárja, Le Chiffre (Mads Mikkelsen) egy óriási tétekre menő pókerjátszmában készül részt venni a montenegrói Le Casino Royale-ban, hogy a nyereményt aztán gonosz célokra használja. Bondnak, akit M (Judi Dench) utasítására a csinos Vesper Lynd (Eva Green) felügyel, eltökélt szándéka, hogy megnyerje a partit, és megállítsa Le Chiffre-t. Mindebben az MI6 helyi ügynöke és a CIA embere is segíti, ám a feladat óriási és veszélyekkel teli... A Casino Royale-ban ezúttal kevesebb a hipermodern kütyü, és digitális trükk sincs annyi, helyette káprázatos valódi kaszkadőrmutatványokat láthatunk, főleg a film eleji hosszú akciójelenet lenyűgöző. Kár, hogy ilyesmiből nem jutott valamivel több Campbell mozijába, ugyanakkor Bond karaktere dicséretesen ki van bontva, és lélektani izgalmakból sincs hiány, bár mi a pókerpartit talán azért egy picivel rövidebbre vettük volna.

Bővebben...

Eredeti cím: KINGDOM OF HEAVEN (2 DVD SET)
Kiadó: 20TH CENTURY FOX – INTERCOM
Rendezte: Ridley Scott
Főszerepben: Orlando Bloom, Eva Green, Liam Neeson, Jeremy Irons, Edward Norton, Marton Csokas, David Thewlis
Film: A Gladiátor óriási sikere után úgy tűnt, a nagyszabású kardos-szandálos történelmi, kvázi történelmi és mitológiai filmeposzok reneszánsza veheti kezdetét. Készült is nem egy ilyen tárgyú alkotás az elmúlt években, de azt lehet mondani, hogy a Trója kivételével mind megbuktak. Legnagyobbat Oliver Stone Nagy Sándora hasalt, de a Jerry Bruckheimer producerkedésével készült Arthur király sem úgy teljesített, mint szerették volna, és Scott idei visszatérése a műfajhoz, a Mennyei királyság sem nevezhető túl nagy sikernek a maga 210 millió dolláros bevételével, hiszen a Gladiátor annak idején közel 460 millió dollárt hozott. Ha csak Amerikát nézzük, a visszaesés még nagyobb: míg a Gladiátor 188 millió dollárt termelt az USA-ban és Kanadában, addig a Mennyei királyság csupán 47 milliót. Mindez esetleg magyarázható azzal, hogy az embereket – különösképp az amerikaiakat – hosszú távon mégsem érdekli az ókori vagy középkori történelem, de nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy ezen filmek mindegyike többé-kevésbé félresikerült. Scott például ismét azt a hibát követte el, amit már nemegyszer: csak a formával törődött, a tartalommal nem. A látvány így tagadhatatlanul grandiózus, csak éppen a történet sovány, sablonos és szájbarágós, méghozzá annyira, hogy ezt a jól koreografált csatajelenetek, a pazar díszletek és jelmezek, illetve a hatásos fényképezés sem igazán tudják feledtetni. Az ókori Gladiátor után most mindenesetre a középkorban, a második és a harmadik keresztes háború közötti időszakban vagyunk, és főhősünk egy Balian nevű franciaországi kovács (Orlando Bloom), aki megtudja, hogy valójában egy lovag, Sir Godfrey (Liam Neeson) törvénytelen gyermeke, és akiről már ekkor sejthetjük, hogy a film hátralevő több mint két órájában nem lovakat fog patkolni. Nem is tévedünk: apja rábeszélésére Balian elindul a Szentföldre. Jeruzsálem ekkor keresztény irányítás alatt áll, ám a keresztények és muzulmánok békében élnek egymással – egészen addig, amíg néhány fanatikus keresztes lovag, Guy de Lusignan (Marton Csokas) és Chatilloni Rajnald (Brendan Gleeson) háborút nem robbant ki. Balian, aki a leprában szenvedő Baldwin király (a végig maszkot viselő Edward Norton) halála után vette át a város irányítását, végül átengedi Jeruzsálemet a muzulmánok vezetőjének, Szaladinnak (Ghassan Massoud), és ezzel rengeteg vérontást előz meg, minket pedig – mint a film során már annyi mással – arra oktat, hogy bizony kitörhetne itten a világbéke, csak türelmesnek és megértőnek és toleránsnak kellene lennünk egymással, és kerülnünk kellene a szélsőségeket – itt is a megszállott templomosok voltak mindennek az okai.

Bővebben...

Eredeti cím: ARSÈNE LUPIN
Kiadó: HUGO FILMS / TFI INTERNATIONAL – SPI
Rendezte: Jean-Paul Salomé
Főszerepben: Romain Duris, Kristin Scott Thomas, Eva Green, Pascal Greggory
Film: Egy pozitívuma mindenképpen van az Arsène Lupinnak: a címszereplőt nem Vincent Perez játssza, akitől a Tulipános Fanfanban a hideg is kirázott minket. Hogy más pozitívum van-e? Nos, szexista megközelítésből például az, hogy Kristin Scott Thomas jócskán túl a negyvenen is nagyon izgató, a Mennyei királyságban is játszó Eva Green is helyes, a nőnemû nézők szívét pedig bizonyára megdobogtatja a Lupint alakító Romain Duris sármja, ám ha valaki túlzottan belefeledkezik a hősök szépségébe, semmi esélye nem lesz, hogy követni tudja a Maurice Leblanc által épp száz éve kreált és húsz könyvében szerepeltetett úri tolvaj feleslegesen szövevényes és sebesen hömpölygő történetét. Nekünk például nem igazán sikerült, pedig annyira azért egyik szereplő sem nyűgözött le – egyszerűen nem éreztük, hogy volna bármi is, ami miatt érdekelnie kellene minket ennek az egyébként látványos filmnek, amely ahhoz viszont túlzottan is komplikált, hogy kikapcsolt aggyal, laza szórakozásként lehessen élvezni. Az mindenesetre kihámozható, hogy a XIX. század végén élő főhősünknek már az apja is tolvaj volt, és Arsène is méregdrága nyakéket csen el bámulatos ügyességgel, de a dolgok hamarosan zavarosodni kezdenek: Arsène megmenti a femme fatale Josephine-t (Scott Thomas), aminek eredményeképpen hamarosan egy royalista összesküvés kellős közepén találja magát, amelynek célja egy titkos kincs megtalálása és természetesen a királyság visszaállítása. Josephine-ről ráadásul kiderül, hogy varázserővel bír, és miközben folyik az enyhén Da Vinci-kód-jellegű kincskeresés, újabb és újabb és újabb turpisságok derülnek ki, többek között az, hogy a film 125 perces!

Bővebben...