Eredeti cím: AEON FLUX
Kiadó: PARAMOUNT – INTERCOM
Rendezte: Karyn Kusama
Főszerepben: Charlize Theron, Marton Csokas, Johnny Lee Miller, Sophie Okonedo, Frances McDormand, Pete Postlethwaite
Film: Az Aeon Fluxban leginkább a sokmilliós gázsi ragadhatta meg Charlize Theront, hiszen az MTV rövid életű animációs sorozatának filmadaptációja színészi kihívást nem jelent (legfeljebb atlétikait-erőnlétit – Theronnak „sikerült” is nyaksérülést szenvednie az egyik edzésen, ami miatt több mint egy hónapra le kellett állítani a forgatást), művészi értékeket – amit a dél-afrikai színésznő egyre fontosabbnak tart – finoman szólva nem teremt. Az Aeon Flux csupán egy látványos kis semmiség, amely ugyanakkor azért megpróbál komolynak látszani, és épp ettől válik mosolyogtatóvá/bosszantóvá (vérmérséklet szerint). A történet 2415-ben játszódik, amikor is négyszáz évvel azután, hogy egy gyilkos vírus kiirtotta az emberiség 99%-át, a túlélők egy óriási fallal körbevett városban, Bregnában élnek. Noha az uralkodó, Trevor Goodchild (Marton Csókás) jólétben tartja az embereket, mégis akadnak, akik lázadnak a diktatórikus hatalom ellen. Köztük Aeon Flux is, akit – miután Goodchild öccse, Oren (Jonny Lee Miller) meggyilkolja a húgát – a személyes bosszú is vezérel, és aki döbbenetes titkokat tud meg mind a saját, mind Trevor, mind Bregna múltjáról... Hogy mit, azt természetesen nem ildomos elárulnunk (azok fantáziájának megmozdítására, aki nem látták a filmet, egy szót azért mondunk: klónozás), inkább megállapítjuk, hogy Theron ultradögösen néz ki a latexszereléseiben, még akkor is, ha azok komikusak, a futurisztikus világ megjelenítése pedig stílusos és szép, ami segít feledtetni az olyan hiányosságokat, mint valódi jellemek, normális párbeszédek és egyéb botorságok, amelyek nélkül persze még élvezhetjük az Aeon Fluxot.

Bővebben...

Eredeti cím: NORTH COUNTRY
Kiadó: WARNER BROS. – FÓRUM HOME ENTERTAINMENT HUNGARY
Rendezte: Niki Caro
Főszerepben: Charlize Theron, Frances McDormand, Sean Bean, Richard Jenkins, Michelle Monaghan, Woody Harrelson, Sissy Spacek
Film: Charlize Theron ügyesen csinálja: az olyan filmekkel, mint Az olasz meló vagy az Aeon Flux, pénzt keres, hogy aztán a szívének kedves projektekkel foglalkozhasson, amelyek művészi színészi kihívást jelentenek a számára. Ilyen projekt volt a színésznő számára a legjobb női főszereplő Oscar-díját hozó A rém, amelyben szinte a felismerhetetlenségig csúfították a sorozatgyilkos prostituált szerepének eljátszásához, és ilyen a Kőkemény Minnesota is, amely ismét megtörtént esetet dolgoz fel, és amely ismét nem a szépség és a csillogás filmje: a valóban kőkemény Minnesotában járunk 1989-ben, ahol a kétgyerekes Josey Aimes (Charlize Theron), miután elhagyta durva férjét, és a szüleihez költözött, a helyi fémbányába megy dolgozni. A környéken ez az egyetlen munka, amely viszonylag tisztességes megélhetést biztosít, ám mindezért cserébe Joseynak és a bányában dolgozó többi nőnek nap mint nap el kell viselniük, hogy a férfiak, akik fenyegetve érzik az állásukat, megalázzák, inzultálják, zaklatják őket. Josey hiába panaszkodik a főnökeinek és a bánya tulajdonosának, ők a fülük botját sem mozdítják, ezért végül egy ügyvéd, Bill White (Woody Harrelson) segítségével bepereli a céget szexuális zaklatás vádjával. A makacs Joseynak azonban nemcsak jogi csatát kell vívnia, de a saját szüleivel és a kolléganőivel is meg kell küzdenie, akik közül sokan nem mernek csatlakozni hozzá, mert félnek, hogy elveszítenék a munkájukat... A Kőkemény Minnesota nem mentes a melodramatikus elemektől és a pátosztól, ám Niki Caro rendező (A bálnalovas) arra azért ügyel, hogy a film ne alakuljon szentimentális nyálazássá: végig próbál egyfajta realizmust fenntartani, amiben Theron, valamint a többi nagyszerű színész és színésznő is segíti a teljesen életszerű alakításokkal.

Bővebben...

Eredeti cím: BLOOD SIMPLE
Kiadó: STUDIO CANAL – BEST HOLLYWOOD
Rendezte: Joel Coen
Főszerepben: John Getz, Dan Hedaya, Frances McDormand, M. Emmet Walsh
Film: A címmel ellentétben igazából semmi sem véresen egyszerű a Coen testvérek legelső, 1984-ben bemutatott filmjében. Félreértések, bonyodalmak, hazugságok láncolatát kapjuk, pedig Julian Marty bártulajdonos (Dan Hedaya) terve valóban nem tűnik komplikáltnak: amikor rájön, hogy felesége, Abby (Frances McDormand) megcsalja az egyik alkalmazottjával, Ray-jel (John Getz), felbérel egy Visser nevű magánnyomozót (M. Emmet Walsh), hogy meggyilkoltassa Abbyt és a szeretőt. Visser azonban alaposan megkavarja a dolgokat: hogy megtarthassa a pénzét, és megszabaduljon az egyetlen tanútól, mindenekelőtt Martyt puffantja le. Amikor a magánnyomozóról mit sem sejtő Ray rátalál a véres testre, természetesen rögtön azt gondolja, hogy Abby a tettes. Tévedés követ tévedést, amelyekért minden szereplő drágán megfizet... Összetéveszthetetlen atmoszféra és stílus, tökéletes megszerkesztettség, olykor elviselhetetlen feszültség, szenvtelen brutalitás, fekete humor – a Coen testvérek már debütálásukban bizonyították rendkívüli tehetségüket. A sikerhez persze jelentős mértékben hozzájárultak a színészek és az alkotótársak is: M. Emmett Walsh egészen zseniális a korrupt kopó szerepében, a testvérek későbbi állandó komponistája, Carter Burwell szerezte zene több mint hatásos, az operatőrséget jó tizenöt éve rendezésre cserélő Barry Sonnenfeld (Addams Family, Szóljatok a köpcösnek!, Men in Black) pedig bámulatosan kezeli a kamerát, és igazi noiros látványt teremt. A Véresen egyszerű persze nem az a film, amelyért mindenki rajong: egyesek túlzottan vontatottnak találhatják, másokat pedig a fivérek hidegsége és kegyetlensége zavarhat. Ugyan mindkét állításban van némi igazság, de a Véresen egyszerűt így sem szabad kihagynia senkinek, akit komolyabban érdekel az amerikai filmtörténet.

Bővebben...