Április 28-ától Blu-ray Disc és DVD kiadvány formájában is megvásárolható Darnell Martin író/rendező zenés filmje a Cadillac Records - Csillogó fekete lemezek. A film Leonard Chess (Adrien Brody) Chess Records nevű lemezkiadójának felemelkedéséről mesél, amely olyan előadókat indított el a pályán, mint Muddy Waters (Jeffrey Wright), Little Walter (Columbus Short), Chuck Berry (Mos Def ) és a legendás Etta James (Beyoncé Knowles).
Eredeti cím: CASINO ROYALE Kiadó: COLUMBIA/METRO GOLDWYN MAYER – FORUM HOME ENTERTAINMENT Rendezte: Martin Campbell Főszerepben: Daniel Craig, Eva Green, Mads Mikkelsen, Judi Dench, Jeffrey Wright, Giancarlo Giannini, Caterina Murino, Ivana Milicevic Film: A fényes sikerű 20. James Bond-mozi, a Halj meg máskor! után elég nyögvenyelősen és elég sokára született meg a 21. mozgóképes Bond-kaland: alkotói válságba kerültek a forgatókönyvírók, elképzeléseik nem egyeztek a producerekéivel, aztán Tarantino bedobta a Casino Royale ötletét, de a direktori székbe végül nem ő ült, hanem a 17. Bond-film, a GoldenEye – Aranyszemet jegyző Martin Campbell. A 007-es ügynök rajongóinak kedélyeit azonban leginkább azzal borzolták, hogy lapátra tették a szerepre már túl öregnek tartott Pierce Brosnant, és helyére Daniel Craiget szerződtették. A nem éppen arisztokratikus külsejű brit színész ellen valóságos hecckampány kezdődött, személye miatt website indult a Casino Royale bojkottálására, azaz több ok is volt, ami miatt aggódni lehetett, milyen lesz az új film, és miként fogadja majd a közönség. Most már tudjuk: a Casino Royale kimondottan jól sikerült (és anyagi szempontból is minden idők legeredményesebb Bond-filmje lett), és alakításával Craig is meggyőzte a legtöbb kétkedőt: ehhez a Bond-figurához ő volt a legjobb választás, hiszen az Ian Fleming első Bond története alapján készült Casino Royale-ban a mi Jakabunk alulról érkezett új fiú. Afféle szilaj csikó: képességei kivételesek, de nyers és engedetlen, és majd szétveti a becsvágy, ezért amikor nem a tervei szerint alakul madagaszkári nyomozása egy Mollaka nevű terrorista kapcsolatai és tervei után, az MI6 felhatalmazása nélkül folytatja vizsgálódását. Kideríti, hogy a legveszélyesebb terrorszervezetek bankárja, Le Chiffre (Mads Mikkelsen) egy óriási tétekre menő pókerjátszmában készül részt venni a montenegrói Le Casino Royale-ban, hogy a nyereményt aztán gonosz célokra használja. Bondnak, akit M (Judi Dench) utasítására a csinos Vesper Lynd (Eva Green) felügyel, eltökélt szándéka, hogy megnyerje a partit, és megállítsa Le Chiffre-t. Mindebben az MI6 helyi ügynöke és a CIA embere is segíti, ám a feladat óriási és veszélyekkel teli... A Casino Royale-ban ezúttal kevesebb a hipermodern kütyü, és digitális trükk sincs annyi, helyette káprázatos valódi kaszkadőrmutatványokat láthatunk, főleg a film eleji hosszú akciójelenet lenyűgöző. Kár, hogy ilyesmiből nem jutott valamivel több Campbell mozijába, ugyanakkor Bond karaktere dicséretesen ki van bontva, és lélektani izgalmakból sincs hiány, bár mi a pókerpartit talán azért egy picivel rövidebbre vettük volna.
Eredeti cím: LADY IN THE WATER Kiadó: WARNER BROS. – FORUM HOME ENTERTAINMENT Rendezte: M. Night Shyamalan Főszerepben: Paul Giamatti, Bryce Dallas Howard, Bob Balaban, Freddy Rodriguez, Jeffrey Wright Film: Úgy tűnik, Shyamalan megmarad számunkra egyfilmes rendezőnek: míg direktori debütálása, a Hatodik érzék kikezdhetetlen, tökéletesen szerkesztett és feszültséggel teli, addig az azóta készült filmjei, A sebezhetetlen, a Jelek, A falu mind támadhatók az erőltetett vagy gyenge csattanók, az álmisztikus hablaty és egyéb okok miatt. A Lány a vízben abban eltér korábbi alkotásaitól, hogy ez most nem horror-thriller, hanem fantasy, misztikus mese, amelyet sztoriként a gyermekeinek írt. Hogy a csemeték mit szóltak, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy mi rendkívül üresnek és mondvacsináltnak találtuk ezt a történetet, amelyet egyedül az erős színészi alakítások (Paul Giamattié és Bryce Dallas Howardé), az atmoszféra és az olykor-olykor megcsillanó humor mentenek meg a teljes kudarctól. A két említett színész közül a mindig kiváló Giamatti egy apartmanház szomorú gondnokát, a félénk, dadogós és ügyefogyott Cleveland Heepet játssza, aki egy éjjel a kerti medencében egy nimfára bukkan. A lány neve Story (a mozis feliratban és a borítón Mesének hívják), és mint kiderül, a Kék Világból jött, hogy megmentse az emberiséget. Megtudjuk azt is, hogy a lányt félelmetes szörnyek, úgynevezett szkrántok fenyegetik, de a házban lakó koreai egyetemista lány anyja szerencsére ismeri az ősi mesét, így tudja, hogy Storyt csak úgy viheti vissza egy sas a saját világába, ha a megfelelő emberek segítenek neki. Így aztán előbb-utóbb az egész ház részt vesz a hazajuttatási akcióban, bár Story – E.T.-vel ellentétben – nem kiáltozza, hogy „Story haza!”, inkább ül azzal a titokzatos arcával Cleveland ingében, akiről egyébként azon információ birtokába is jutunk, hogy roppant bánatának oka az, hogy elveszítette a családját, és nem lehetett ott, hogy megmentse őket. Story segítése tehát egyfajta vezeklés, megváltás Cleveland számára, míg a nézők némelyikének a film vége jelent megváltást.
Eredeti cím: SYRIANA Kiadó: WARNER BROS. – FORUM HOME ENTERTAINMENT HUNGARY Rendezte: Stephen Gaghan Főszerepben: George Clooney, Matt Damon, Jeffrey Wright, Chris Cooper, William Hurt, Tim Blake Nelson, Amanda Peet, Christopher Plummer Film: George Clooney a sötét múlt (Good Night, And Good Luck.) mellett 2005-ben a sötét jelen (Sziriana) filmvászonra vitelét is fontosnak tartotta, igaz, míg az első filmnek rendezője, társírója és szereplője volt, addig az utóbbinak „csak” Oscar-díjas szereplője (legjobb férfi mellékszereplő) és executive producere. A forgatókönyv megírását ráhagyta a Trafficért a legjobb forgatókönyv Oscar-díját elnyert Stephen Gaghanre, aki most is hasonló szerkesztési elvet alkalmazott (több történetszál fut egyszerre, amelyek között ide-oda ugrálunk, és amelyek némelyike természetesen egymásba fonódik, gabalyodik), ezúttal viszont – az Elhagyatva után életében másodszor – a direktori székbe is ő ült. Hogy mennyire ezen múlt a végeredmény, nem tudjuk, mindenesetre a sztárszínészeket felvonultató Sziriana egyszerre túlzsúfolt és vontatott, és sajnos nem igaz az, amit a borítója állít,miszerint a „Sziriana már az első jelenetétől kezdve magával ragadja a nézőt, és lehengerlő intenzitása a film végéig fogva tartja.”Mivel a Szirianából hiányzik mondjuk a 70-es évekbeli politikai krimik izgalma, így nem igazán van kedvünk és erőnk követni az egyre bonyolódó történetet, hiába foglalkozik a film igen forró témával: az olajbiznisszel és azzal, ami mögötte van. A háttérben természetesen a végtelen és mindent átható korrupció áll, de ezt ugyebár eddig is tudtuk. Aki kíváncsi, hogy mégis mi a Sziriana sztorija, annak kedvéért megkíséreljük összefoglalni a lényeget: egy öbölállam reformer hercege a kínaiaknak adja a gázkitermelési jogokat, ami komoly csapást jelent a Connex nevű texasi energetikai óriásnak. A Connex azzal próbálja a veszteséget csökkenteni, hogy fúzióra készül egy jóval kisebb olajvállalattal, a Killennel, amely nemrég nyert kitermelési jogokat Kazahsztánban. A fúzió felkelti az Igazságügyi Minisztérium figyelmét is, amely vizsgálódni is kezd. Közben egy washingtoni jogi iroda azon fáradozik, hogy a fúzió rendben megvalósulhasson, a kínai üzlet viszont meghiúsuljon – a herceg háta mögött azt próbálják elérni, hogy az emír ne őt, hanem az öccsét válassza örököséül. Az amerikai kormány a CIA-n keresztül szintén a herceg likvidálásán fáradozik, és ezen a szálon egy veterán CIA-ügynökkel (Clooney) találkozhatunk, akit csúnyán elárulnak. És persze vannak illúziójukat vesztett olajmunkások is, akik a szélsőséges mozlim eszmék felé fordulnak, és készek öngyilkos merényleteket végrehajtani. Egyszóval a Szirianába mindent megpróbáltak belepréselni, ám igaza van a Variety kritikusának: ami egy minisorozatban akár működhetne is, az egy sima játékfilmben egyszerre túl sok és túl kevés.
Nagyon ott van a film, az effektusok ...
Nekem is teljes kellene..legalább me...
szeretem eszt a filmet
Ezen az oldalon teljes filmet semmil...
jo film