Eredeti cím: ERAGON
Kiadó: 20TH CENTURY FOX – INTERCOM
Rendezte: Stefen Fangmeier
Főszerepben: Edward Speleers, Jeremy Irons, John Malkovich, Robert Carlyle, Djimon Hounsou
Film: Az Eragont nézve nem lehet nem észrevenni, hogy mind a történethez, mind annak mozgóképes megvalósításához bátran (vagy inkább gátlástalanul) kölcsönöztek Tolkientől, illetve Peter Jacksontól. Az eredmény azonban csak afféle Gyűrűk Ura light, az Eragonból ugyanis hiányzik A Gyűrűk Ura egzisztenciális súlya. Ez akár érthető is, elvégre az Eragont tizenöt évesen kezdte írni és húszévesen jelentette meg Christopher Paolini, azaz fiatal a szerző, és nyilván fiatalabb a célcsoport is, mint A Gyűrűk Uráé. Az viszont már kevésbé érthető, miért kell az Eragon-filmnek A Gyűrűk Ura olcsó(bb) kópiájának kinéznie, ha egyszer Stefen Fangmeier rendező százmillió dollárból gazdálkodhatott (A Gyűrűk Ura három részének a büdzséje 280 millió dollár volt!). Fangmeier az ILM-nél ráadásul olyan filmek fő számítógépestrükk-felelőse volt, mint a Jurassic Park vagy a Terminátor 2. – Az ítélet napja, vagyis le kellett volna ordítania azok fejét, akik olyan béna komputeranimált sárkánnyal álltak elé, mint amilyen Saphira. De hogy ki is Saphira, és hogy kerülnek ide sárkányok? Nos, címszereplőnk, Eragon (a jellegtelen Edward Speleers) egy farmon él Alagaesia földjén, és egy éjszakai vadászat során egy zafírkék követ talál. A kő azonban valójában tojás, és egy zafírkék sárkány, Saphira bújik ki belőle, mert mint kiderül, Eragon kiválasztott: ő az utolsó sárkánylovas, és küldetése,hogy a lázadók csoportjához csatlakozva felszabadítsa egykor békés szülőföldjét a gonosz király, Galbatorix zsarnoki uralma alól. Eragont az útján egy titokzatos idegen, bizonyos Brom tereli, akit Jeremy Irons, alakít, de a filmen ez sem segít sokat, mint ahogy az sem, hogy Galbatorixot John Malkovich, annak varázslóját pedig Robert Carlyle játssza – a nagy nevek sem tudják hitelesíteni ezt a javarészt Magyarországon forgatott produkciót, amelyet tényleg legfeljebb csak a kiskamaszok élvezhetnek.

Bővebben...

Itthon mozikban nem vetítették, ezért aztán több mint érdemes odafigyelni a parádés szereposztással elkészített  Appaloosa – A törvényen kívüli város (Appaloosa) című westernre, amely május 5-én jelenik meg DVD-n. A film érdekessége még, hogy Ed Harris ült a rendezői székbe, aki producerként és társíróként is jegyzi ezt a produkciót.

Bővebben...

Eredeti cím: CASANOVA
Kiadó: BUENA VISTA – INTERCOM
Rendezte: Lasse Hallström
Főszerepben: Heath Ledger, Sienna Miller, Jeremy Irons, Oliver Platt, Lena Olin
Film: Az olyan rémségek után, mint a közelmúltbeli Tulipános Fanfan vagy az Arséne Lupin, jó adag viszolygás van bennünk a kosztümös kalandfilmek/romantikus komédiák iránt, Lasse Hallström (Csokoládé, Gilbert Grape, Árvák hercege) Casanovája azonban kellemes csalódást okozott: a fordulatos, kalandos, kicsit kikacsingatós film, amelyben a főhősök másnak adják ki magukat, mint akik valójában, könnyed, szórakoztató, felszínes, ám sosem gagyi. Heath Ledger játssza a címszereplőt, a legendás szeretőt, akinek egyetlen nő sem tud ellenállni, mint ahogy ő sem tud ellenállni egyetlen nőnek sem. Szabadossága miatt azonban Casanovát üldözi az inkvizíció, és pártfogója, a dózse közli vele: ha meg akar menekülni, két dolog közül választhat: vagy örökre elmenekül Velencéből, vagy megházasodik. A második opciót választva az inkognitójára gondosan ügyelő Casanova a szűz Victoriát (Natalie Dormer) szemeli ki jövendőbelijének, akit el is jegyez. Mindezt rossz szemmel nézi a lányba fülig szerelmes Giovanni (Charlie Cox), és kardpárbajra hívja ki Casanovát. Mivel azonban a vívás nem az erőssége, helyette férfi álruhát öltő nővére, a gyönyörű és metszően okos Francesca (Sienna Miller) vív döntetlent Casanovával. Amikor kiderül az igazság, Casanova rögtön ostromolni kezdi a lányt, aki olyasmit tesz, amire Casanova legkevésbé sem számít: visszautasítja őt. A lány persze nem tudja, hogy valójában ki is akarja elcsábítani, Casanova pedig azt nem sejti, hogy Francesca férfi álnéven feminista könyveket publikál, és mélységesen elítéli Casanova viselkedését, aki most fejébe veszi, hogy ha törik, ha szakad, meghódítja Francescát. Ehhez kapóra jön neki, hogy Francesca még soha az életben nem látta vőlegényét, Paprizzót (Oliver Platt), akihez az anyja (Lena Olin) akarja mindenáron hozzákényszeríteni, így hát bátran kiadhatja magát a dúsgazdag férjelöltnek. Csakhogy nemsokára az igazi Paprizzo is megérkezik Velencébe, és ezzel számtalan bonyodalom veszi kezdetét...

Bővebben...

Eredeti cím: KINGDOM OF HEAVEN (2 DVD SET)
Kiadó: 20TH CENTURY FOX – INTERCOM
Rendezte: Ridley Scott
Főszerepben: Orlando Bloom, Eva Green, Liam Neeson, Jeremy Irons, Edward Norton, Marton Csokas, David Thewlis
Film: A Gladiátor óriási sikere után úgy tűnt, a nagyszabású kardos-szandálos történelmi, kvázi történelmi és mitológiai filmeposzok reneszánsza veheti kezdetét. Készült is nem egy ilyen tárgyú alkotás az elmúlt években, de azt lehet mondani, hogy a Trója kivételével mind megbuktak. Legnagyobbat Oliver Stone Nagy Sándora hasalt, de a Jerry Bruckheimer producerkedésével készült Arthur király sem úgy teljesített, mint szerették volna, és Scott idei visszatérése a műfajhoz, a Mennyei királyság sem nevezhető túl nagy sikernek a maga 210 millió dolláros bevételével, hiszen a Gladiátor annak idején közel 460 millió dollárt hozott. Ha csak Amerikát nézzük, a visszaesés még nagyobb: míg a Gladiátor 188 millió dollárt termelt az USA-ban és Kanadában, addig a Mennyei királyság csupán 47 milliót. Mindez esetleg magyarázható azzal, hogy az embereket – különösképp az amerikaiakat – hosszú távon mégsem érdekli az ókori vagy középkori történelem, de nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy ezen filmek mindegyike többé-kevésbé félresikerült. Scott például ismét azt a hibát követte el, amit már nemegyszer: csak a formával törődött, a tartalommal nem. A látvány így tagadhatatlanul grandiózus, csak éppen a történet sovány, sablonos és szájbarágós, méghozzá annyira, hogy ezt a jól koreografált csatajelenetek, a pazar díszletek és jelmezek, illetve a hatásos fényképezés sem igazán tudják feledtetni. Az ókori Gladiátor után most mindenesetre a középkorban, a második és a harmadik keresztes háború közötti időszakban vagyunk, és főhősünk egy Balian nevű franciaországi kovács (Orlando Bloom), aki megtudja, hogy valójában egy lovag, Sir Godfrey (Liam Neeson) törvénytelen gyermeke, és akiről már ekkor sejthetjük, hogy a film hátralevő több mint két órájában nem lovakat fog patkolni. Nem is tévedünk: apja rábeszélésére Balian elindul a Szentföldre. Jeruzsálem ekkor keresztény irányítás alatt áll, ám a keresztények és muzulmánok békében élnek egymással – egészen addig, amíg néhány fanatikus keresztes lovag, Guy de Lusignan (Marton Csokas) és Chatilloni Rajnald (Brendan Gleeson) háborút nem robbant ki. Balian, aki a leprában szenvedő Baldwin király (a végig maszkot viselő Edward Norton) halála után vette át a város irányítását, végül átengedi Jeruzsálemet a muzulmánok vezetőjének, Szaladinnak (Ghassan Massoud), és ezzel rengeteg vérontást előz meg, minket pedig – mint a film során már annyi mással – arra oktat, hogy bizony kitörhetne itten a világbéke, csak türelmesnek és megértőnek és toleránsnak kellene lennünk egymással, és kerülnünk kellene a szélsőségeket – itt is a megszállott templomosok voltak mindennek az okai.

Bővebben...

Eredeti cím: BEING JULIA
Kiadó: INTERCOM
Rendezte: Szabó István
Főszerepben: Annette Bening, Michael Gambon, Tom Sturridge, Jeremy Irons, Shaun Evans, Bruce Greenwood
Film: Szabó István legtöbb filmjében egyén és történelem viszonyát vizsgálja, folyamatosan keresve a választ, hogy az egyén mennyire van kiszolgáltatva a politikának, de ezúttal kitérőt tett: W. Somerset Maugham Színház című regényéből, amelyet Ronald Harwood (A zongorista, Szembesítés) adaptált, színházi környezetben játszódó vígjátékot készített. A színházi környezet és művészek körében játszódó történet persze nem új (gondoljunk csak pl. a Mephistóra, a Találkozások Vénusszal-ra vagy a Szembesítésre), de sok más viszont igen: az, hogy az 1930-as években járunk, leginkább csak a díszletek szempontjából lényeges, az, hogy létezik politika és történelem, most nem különösebben számít, most a szerelem, a szerelmi taktikázás, a szerelmi bosszú és persze a (szín)játék áll a középpontban. Ősi témák ezek, amelyekről a Csodálatos Júlia ugyan nem mond sok újat, mégis leköti a figyelmet, mert Szabó lenyűgöző könnyedséggel és eleganciával vezeti elő a történetet, a színészek pedig – élükön az alakításáért Oscar-díjra elölt Annette Beninggel – kitűnőek. A történet főhősnője, Julia Lambert (Bening) ünnepelt londoni színésznő, aki mikor épp kezdené úgy érezni, hogy kimerült és elfásult már, beleszeret egy nála sokkal fiatalabb amerikai férfiba (Shaun Evans). Julia a szerelemtől szabályszerűen újjászületik, kivirágzik és eufórikus hangulatba kerül, ám Tom hamarosan már egy korban hozzáillő ifjú naivának csapja a szelet, és nem szégyell Juliánál protekciót keresni a lánynak. Julia természetesen bosszút esküszik, ám mivel az életében is folyamatosan szerepeket játszik, sem Tom, sem a lány, sem Julia a lányt szintén elcsábító férje (Jeremy Irons) nem sejt semmit – egészen az édes bosszú pillanatáig.

Bővebben...