Eredeti cím: WALK THE LINE (2 DVD SET)
Kiadó: 20TH CENTURY FOX – INTERCOM
Rendezte: James Mangold
Főszerepben: Joaquin Phoenix, Reese Witherspoon, Robert Patrick
Film: 2006-ban a legjobb férfi főszereplő Oscar-díjára három színész is – Philip Seymour Hoffman, Joaquin Phoenix, David Strathairn – valaha élt személy megformálásáért kapott jelölést, és bár az aranyszobrocskát Philip Seymour Hoffman nyerte kísértetiesen pontos Truman Capote megszemélyesítéséért, ha rajtunk múlik, egy díjat Joaquin Phoenixnek is megszavaztunk volna. Egyrészt kitűnő színészi alakítást nyújt – ha nem is olyan bravúrosat, mint Hoffman –, másrészt úgy énekli a Johnny Cash-dalokat, hogy sokszor el kellett töprengenünk, most vajon az igazi Cash-t halljuk, vagy Phoenixet. Phoenix mellett a June Cartert szerepéért a legjobb női főszereplő Oscar-díjával kitüntetett Reese Witherspoon is maga énekel, méghozzá kiválóan. A nyughatatlant már a nagyszerű Cash-dalokért és azok előbb dicsért előadásáért is érdemes megnézni, de James Mangold (Azonosság, Cop Land, Észvesztő) filmje ennél többet nyújt: egy hagyományos, ám élvezetes életrajzi filmet Johnny Cashről, az amerikai könnyűzene meghatározó alakjáról, aki rengeteg irányzatra és zenészek generációira hatott. Mangold nem követi végig a muzsikus életét: a gyerekkorral csak annyit foglalkozik, hogy lássuk, milyen örökre szóló sebet ejtett Cash-en testvére elvesztése, akit konok, iszákos apja a jó fiúnak tartott, és inkább az első szárnypróbálgatásoktól az 1968-ig terjedő időszakra koncentrál. Láthatjuk, hogyan találja meg saját hangját az énekes, aki aztán Elvisszel, Jerry Lee Lewis-szal és June Carterral turnézik, láthatjuk, hogyan kezd a sikerekkel párhuzamosan egyre jobban szétcsúszni az élete: a karrier, illetve egyre jobban elhatalmasodó alkohol-, gyógyszer- és kábítószerfüggősége miatt elhanyagolja a családját, de feleségétől amiatt is elhidegül, mert megigézi a bájos és a színpadon mindig humoros June Carter, akit évekig ostromol hiába: noha egyértelmű, hogy Carter is mindig is vonzódott a férfihoz, két kudarcba fulladt házasság után nem akart egy újabb problémás kapcsolatot. Végül azonban mégis igent mond a közben talpra állt Cashnek: méghozzá nem is akármilyen körülmények között – a férfi egy koncerten, hatalmas közönség előtt kéri meg a kezét. Ha hisszük, ha nem, mindez nem a forgatókönyvírók agyszüleménye, hanem a valóság – mint ahogy az is, hogy Cash és Carter aztán 1968-tól halálukig, 2003-ig boldog házasságban éltek. Ez a 35 év mindazonáltal már nem témája A nyughatatlannak, amely így is több mint két óra, bár ezt nem rosszallóan mondjuk: a filmben alig-alig akadnak unalmas percek – a színészek játéka, a zenék, az atmoszféra magával ragadja a nézőt.

Bővebben...

Eredeti cím: GLADIATOR EXTENDED SPECIAL EDITION (3 DVD SET)
Kiadó: UNIVERSAL – UPI HUNGARY
Rendezte: Ridley Scott
Főszerepben: Russell Crowe, Joaquin Phoenix, Connie Nielsen, Oliver Reed, Richard Harris
Film: A 2000-ben bemutatott Gladiátorral Ridley Scott két dolgot hozott vissza a mozgókép világába: egyrészt a grandiózus történelmi filmeket, másrészt önmagát, hiszen a kilencvenes években készült munkái (1492 – A Paradicsom meghódítása, a Tomboló szél és a G.I. Jane) nem arattak túl nagy sikert. A „kard és szandál” filmeknek szintén nem a kilencvenes (de még csak nem is a nyolcvanas) évek volt a fénykora: az olyan alkotások, mint a Ben Hur, a Kleopátra, a Spartacus vagy a Quo Vadis az ötvenes években, a hatvanas évek elején készültek leginkább. Akárhogy is, Scott (pontosabban az írók és a producerek – Scottot ugyanis úgy kérték fel a rendezésre) kitűnően ráérzett, hogy a közönség ismét vevő lehet egy monumentális (ál)historikus mozira, és sikerült valami olyat teremtenie, amely méltó utódja a klasszikus történelmi filmeposzoknak. Amilyen gazdag azonban a Gladiátor látványa, olyan végtelenül egyszerű a valós történelmi eseményeket liberálisan kezelő története: időszámításunk után 180-ban járunk, Marcus Aurelius császár (Richard Harris) nem látja megfelelő utódnak fiát, az őrült és hatalomvágyó Commodust (Joaquin Phoenix), helyette Maximusra (Russell Crowe), a csatát csatára nyerő komoly hadvezérre kívánja hagyományozni hatalmát. Az apai elutasítást feldolgozni képtelen Commodus meggyilkolja Marcus Aureliust, és császárként első dolga, hogy Maximust, aki nem hajlandó behódolni neki, árulónak kiáltsa ki, majd eltetesse láb alól mind őt, mind a családját. Csakhogy Maximus életben marad, és amikor mindenétől megfosztva rabszolgakereskedők kezére kerül, gladiátorként az arénában nap mint nap egyetlen dolog élteti: a bosszú. A film ugyan törekszik rá, hogy árnyaljon és valamelyest a felszín alá hatoljon, azért az erőssége egyértelműen a kivitelezés (továbbá Crowe, Reed, Harris és Phoenix teljesítménye): lenyűgözőek a csata- és harcjelenetek, profi az operatőri munka és a vágás, lélegzetelállítóak a részben számítógéppel kreált díszletek, és látszik, hogy mindenben a legapróbb részletre is ügyeltek.

Bővebben...

Eredeti cím: LADDER 49
Kiadó: TOUCHSTONE – INTERCOM
Rendezte: Jay W. Russell
Főszerepben: John Travolta, Joaquin Phoenix, Robert Patrick
Film: Amikor annak idején A tűzből nincs kiút tervéről olvastunk, úgy véltük, hogy ebből csakis rossz sülhet ki. Azt feltételeztük, hogy a hollywoodi cinikusok azt gondolták, ha már a 2001. szeptember 11-i tragédia miatt többé nem lehet a filmekben felrobbanó felhőkarcolókat mutogatni, akkor legalább profitáljanak kicsit a tűzoltókból, akiket épp szeptember 11. tett Amerika első számú hőseivé. Egyszóval valami álságosan patetikus, hatásvadász módon látványos mozit vizionáltunk, de szerencsére tévedtünk: A tűzből nincs kiút ugyan tagadhatatlanul „amerikai”, ugyanakkor azért nem nagyon veti el a sulykot, és középpontjában nem(csak) – úgymond – a tűzijáték áll (bár látvány szempontjából sem lehet panasz a filmre), hanem a tűzoltók, akik nem szuperhősökként, hanem emberi mivoltukban jelennek meg. A film szerkezete nem túl bonyolult: Jack Morrison (Joaquin Phoenix) tűzoltó egy akció alkalmával bent reked egy lángoló épületben, és miközben a többiek a kiszabadításáért küzdenek, flashbackeckben felidéződik a pályafutása és a magánélete. A kép, amelyet kapunk, gazdagnak és árnyaltnak mondható: nemcsak az derül ki, hogyan dolgoznak, hogyan szórakoznak, hogyan rivalizálnak, vagy éppen hogyan tréfálják meg egymást a tűzoltók, hanem az is, hogy mi hajtja őket, hogy miért kockáztatják nap mint nap az életüket, hogy hogyan dolgozzák fel egy-egy társuk elvesztését, és hogy milyen áldozatot követel a munkájuk nemcsak tőlük, hanem a családjuktól is. A film realisztikus jellege egyebek mellett a színészek játékának is köszönhető: mint megszokhattuk, Joaquin Phoenix ismét nagyszerű, a Morrison mentorát és parancsnokát, Mike Kennedyt játszó Travolta alakítása szintén erőteljes, és a bájos Jacinda Barrett is jó választás volt Morrison aggódó, ugyanakkor szerető feleségeként.

Bővebben...