Eredeti cím: KINSEY
Kiadó: FOX SEARCHLIGHT – BEST HOLLYWOOD
Rendezte: Bill Condon
Főszerepben: Liam Neeson, Laura Linney, Chris O’Donnell, Peter Sarsgaard, Timothy Hutton, John Lithgow
Film: Híres személyekről életrajzi filmet rendezni nehéz, és tapasztalataink szerint legtöbbször bele is törik a direktorok bicskája: sok alkotás csak illusztrációja a nagy ember életének és művének, csak a lexikonbeli adatokat mondja fel, de nem hatol az illető személyiségének mélyére, nem ragadja meg az ellentmondásait. Másfél-két órába persze nem könnyű bepasszírozni egy fontos életet, Bill Condonnak most mégis sikerült: nem puszta vázlatot, nem tisztelettudóan semmitmondó, agyonretusált portrét, hanem gazdag, részletes, izgalmas képet rajzol Alfred Kinsey szexológusról (a borító szerint: szexulógusról) és úttörő, a szexuális felvilágosodást és felszabadulást nagyban elősegítő munkásságáról – még ha mindezt konvencionális filmes eszközökkel teszi is. A néző megtudja, hogy Kinsey (akit Liam Neeson alakít nagyszerűen) szigorúan vallásos, puritán családból származott, hogy lázadásból lett zoológus,hogy apja merevsége benne is ott volt, és küzdenie kellett ellene, hogy szűzen házasodott össze tanítványával, Clara McMillennel (a mindig emlékezetes teljesítményt nyújtó Laura Linney megformálásában), és hogy többek között épp kezdeti szexuális kudarcaik döbbentették rá Kinseyt, hogy a szex tabuként kezelése miatt mennyire hiányosak a saját és általában az emberek ismeretei. Ez a meggyőződése csak tovább mélyült, amikor vendégtanárként a szex és házasság biológiai vonatkozásairól kezdett órákat tartani a Indianai Egyetemen, és szembesült a diákok tudatlanságával. Korábbi gubacsdarázsgyűjtői szenvedélye tehát átalakult a szexualitás tanulmányozása iránti megszállottsággá: tanítványaiból verbuvált kutatócsoportjával több ezer férfit kérdeztek végigó szexualitásukról, majd az eredményeket Kinsey a Férfiak szexuális viselkedése című könyvben publikálta 1948-ban. A felzúdulás természetesen hatalmas volt, Kinseyt rengeteg támadás érte (részben a megállapításai, részben a módszerei miatt), és Condon azt is bemutatja, mennyire megtörte Kinseyt, amikor a Rockefeller Alapítvány megvonta tőle a kutatási pénzeket, és a közvélemény jelentős része is ellene fordult. A legérdekesebb azonban Kinsey és közvetlen környezetének szexuális felszabadulása (annak fokozatos beismerése, hogy vannak benne homoszexuális hajlamok, hogy bármennyire szereti feleségét, mást nőket is kíván szexuálisan stb.) és ennek következményei, hiszen ennek kapcsán olyan kérdések merülnek fel, mennyire válik-válhat el egymástól szex és szerelem, mennyire szabad szabad utat adni szexuális késztetéseinknek, mennyire veszélyezteti ezen ösztönök szabad kiélése a házasság és a család intézményét. Konkrét válaszokat persze a Kinsey nem ad, és ez így helyes, sokkal jobb, hogy ez az egyszerre komoly, egyszerre ironikus, egyszerre humoros film elgondolkoztat, miközben egy jelentős és bonyolult férfi életét és munkásságát tárja elénk.

Bővebben...

Két Oscar-díjas színész – Ben Kingsley és Penélope Cruz – is főszerepet játszik Isabel Coixet, Az élet nélkülem rendezőnőjének filmjében, az Elégiában (Elegy), amely június 9-én jelenik meg DVD lemezen. Kingsley és Cruz mellett még Peter Sarsgaard, Patricia Clarkson és Dennis Hopper alakítását is megcsodálhatjuk a sztereó magyar szinkronnal az üzletekbe kerülő DVD korongon.

Bővebben...

Eredeti cím: THE SKELETON KEY
Kiadó: UNIVERSAL – UPI HUNGARY
Rendezte: Iain Softley
Főszerepben: Kate Hudson, John Hurt, Gena Rowlands, Peter Sarsgaard
Film: A titkok kulcsa arra jó példa, hogy szemernyi eredetiség nélkül, csupán a jól bevált megoldások innen-onnan való összehordásával és felhasználásával is lehet egészen élvezetes filmet készíteni. Iain Softley rendező (K-Pax – A belső bolygó), illetve Ehren Kruger forgatókönyvíró (A kör 1–2.) a jelek szerint nem is próbálták új ötletekkel gyarapítani a természetfeletti thrillerek, illetve a horror műfaját, mindent láttunk már, így a film csattanósnak szánt befejezése sem tud igazi meglepetést kelteni, viszont atmoszférateremtésben kimondottan jeleskedik Softley, és kitűnő színészeket is sikerült találnia a filmhez. A nagy öregek, John Hurt és Gena Rowlands jó teljesítménye természetesen nem meglepő, az eddig elsősorban romantikus vígjátékokból ismert Kate Hudson erőteljes alakítása azonban némiképp igen. Goldie Hawn rendkívül vonzó leánykája egyébként egy Caroline nevű ápolónőt játszik, aki megelégeli a kórház lélektelen működését, ahol dolgozik, felmond, és privát gondozónői állást keres. Így kerül a New Orleans- i erdőben, a világtól elzártan álló ódon házba, ahol egy agyvérzéstől lebénult és beszédképtelen idős férfit, Bent (Hurt) kell ápolnia. Ben szigorú felesége, Violet (Rowlands) mindenről kioktatja, többek között arról is, hogy vannak szobák a házban, amelyeket sosem használnak. Caroline érzi, hogy a roskatag épületben valami titok lapul, és a minden ajtót nyitó álkulcs segítségével, amelyet Violettől kap, hamarosan nyomára is bukkan a nagy rejtélynek, méghozzá a padlásszobában... Hogy pontosan mit is talál Caroline, és hogy pontosan miként is végződik a film, azt természetesen nem áruljuk el, legyen elég annyi, hogy van itt voodoo vallás és még inkább hoodoo varázslat, némi bölcselkedés hitről és nem hitről, és hogy a pár fiatal ügyvédje, Luke sem az, akinek mutatja magát...

Bővebben...

Eredeti cím: GARDEN STATE
Kiadó: TOUCHSTONE – INTERCOM
Rendezte: Zach Braff
Főszerepben: Zach Braff, Natalie Portman, Peter Sarsgaard, Ian Holm
Film: A régi környék főszereplő-rendezője, Zach Braff úgy fest, mintha Photoshopban valaki egymásba gyúrta volna David Duchovny és a fiatal Bródy János fizimiskáját, de ez csak jó, mert az idén harmincéves amerikai színész arcjátékát kimondott élvezet figyelni. Ráadásul Braffnek nemcsak arra futotta az erejéből, hogy ügyesen grimaszoljon, hanem emellett szerethető első filmet is rendezett, amely begyűjtött egy rakás díjat, és amely igazi közönségkedvenc lett. A film első számú rajongói vélhetően a tízes éveik végén, illetve a húszas éveikben járó nézők, hiszen ez a film elsősorban róluk szól, és ők azok, akiket leginkább meg tudja fogni az alkotás egészét belengő melankólia, szomorúság és enyhe kiábrándultság, amely ugyanakkor szelíd derűvel, kedves, de mégis egészségesen feketébe és abszurdba hajló humorral és sok melegséggel vegyül. Braff egy Andrew Largeman nevű fiút játszik, aki kilenc éve menekült el otthonról, a családja, az életét totálisan kontrollálni akaró pszichiáter apja (Ian Holm) elől. A távolban jelentéktelen tévészínész lett, aki nyugtatókon él, és aki közel egy évtized után csak azért utazik haza, mert tolókocsiba kényszerült édesanyja meghalt. Otthon Largeman a várost járva a múlt emlékeit keresi, régi barátokkal találkozik, akik ugyanúgy nyüglődnek az életükkel, mint ő. Amikor aztán elmegy egy orvoshoz, aki azt tanácsolja neki, hogy hagyja abba az összes gyógyszer szedését, megismerkedik a bájos és életvidám Sammel (Natalie Portman), és a lánynak köszönhetően egy idő után Andrew is más szemmel kezdi látni a világot... Mint sejthető, nem ússzuk meg egy kissé hollywoodiasra sikeredett befejezés nélkül, de ezúttal kijár a happy end, hiszen itt két hiteles karakter talált egymásra.

Bővebben...

A 60-as évek Angliájában a szép jövő előtt álló, 16 éves Jennyt felkavarja egy elegáns és titokzatos úriember, David (Peter Sarsgaard) feltűnése. Noha a férfi jóval idősebb nála, a lány konzervatív szülei mégis megkedvelik.

Bővebben...