CSODÁLATOS JÚLIA

Eredeti cím: BEING JULIA
Kiadó: INTERCOM
Rendezte: Szabó István
Főszerepben: Annette Bening, Michael Gambon, Tom Sturridge, Jeremy Irons, Shaun Evans, Bruce Greenwood
Film: Szabó István legtöbb filmjében egyén és történelem viszonyát vizsgálja, folyamatosan keresve a választ, hogy az egyén mennyire van kiszolgáltatva a politikának, de ezúttal kitérőt tett: W. Somerset Maugham Színház című regényéből, amelyet Ronald Harwood (A zongorista, Szembesítés) adaptált, színházi környezetben játszódó vígjátékot készített. A színházi környezet és művészek körében játszódó történet persze nem új (gondoljunk csak pl. a Mephistóra, a Találkozások Vénusszal-ra vagy a Szembesítésre), de sok más viszont igen: az, hogy az 1930-as években járunk, leginkább csak a díszletek szempontjából lényeges, az, hogy létezik politika és történelem, most nem különösebben számít, most a szerelem, a szerelmi taktikázás, a szerelmi bosszú és persze a (szín)játék áll a középpontban. Ősi témák ezek, amelyekről a Csodálatos Júlia ugyan nem mond sok újat, mégis leköti a figyelmet, mert Szabó lenyűgöző könnyedséggel és eleganciával vezeti elő a történetet, a színészek pedig – élükön az alakításáért Oscar-díjra elölt Annette Beninggel – kitűnőek. A történet főhősnője, Julia Lambert (Bening) ünnepelt londoni színésznő, aki mikor épp kezdené úgy érezni, hogy kimerült és elfásult már, beleszeret egy nála sokkal fiatalabb amerikai férfiba (Shaun Evans). Julia a szerelemtől szabályszerűen újjászületik, kivirágzik és eufórikus hangulatba kerül, ám Tom hamarosan már egy korban hozzáillő ifjú naivának csapja a szelet, és nem szégyell Juliánál protekciót keresni a lánynak. Julia természetesen bosszút esküszik, ám mivel az életében is folyamatosan szerepeket játszik, sem Tom, sem a lány, sem Julia a lányt szintén elcsábító férje (Jeremy Irons) nem sejt semmit – egészen az édes bosszú pillanatáig.

Bővebben...