KINSEY

Eredeti cím: KINSEY
Kiadó: FOX SEARCHLIGHT – BEST HOLLYWOOD
Rendezte: Bill Condon
Főszerepben: Liam Neeson, Laura Linney, Chris O’Donnell, Peter Sarsgaard, Timothy Hutton, John Lithgow
Film: Híres személyekről életrajzi filmet rendezni nehéz, és tapasztalataink szerint legtöbbször bele is törik a direktorok bicskája: sok alkotás csak illusztrációja a nagy ember életének és művének, csak a lexikonbeli adatokat mondja fel, de nem hatol az illető személyiségének mélyére, nem ragadja meg az ellentmondásait. Másfél-két órába persze nem könnyű bepasszírozni egy fontos életet, Bill Condonnak most mégis sikerült: nem puszta vázlatot, nem tisztelettudóan semmitmondó, agyonretusált portrét, hanem gazdag, részletes, izgalmas képet rajzol Alfred Kinsey szexológusról (a borító szerint: szexulógusról) és úttörő, a szexuális felvilágosodást és felszabadulást nagyban elősegítő munkásságáról – még ha mindezt konvencionális filmes eszközökkel teszi is. A néző megtudja, hogy Kinsey (akit Liam Neeson alakít nagyszerűen) szigorúan vallásos, puritán családból származott, hogy lázadásból lett zoológus,hogy apja merevsége benne is ott volt, és küzdenie kellett ellene, hogy szűzen házasodott össze tanítványával, Clara McMillennel (a mindig emlékezetes teljesítményt nyújtó Laura Linney megformálásában), és hogy többek között épp kezdeti szexuális kudarcaik döbbentették rá Kinseyt, hogy a szex tabuként kezelése miatt mennyire hiányosak a saját és általában az emberek ismeretei. Ez a meggyőződése csak tovább mélyült, amikor vendégtanárként a szex és házasság biológiai vonatkozásairól kezdett órákat tartani a Indianai Egyetemen, és szembesült a diákok tudatlanságával. Korábbi gubacsdarázsgyűjtői szenvedélye tehát átalakult a szexualitás tanulmányozása iránti megszállottsággá: tanítványaiból verbuvált kutatócsoportjával több ezer férfit kérdeztek végigó szexualitásukról, majd az eredményeket Kinsey a Férfiak szexuális viselkedése című könyvben publikálta 1948-ban. A felzúdulás természetesen hatalmas volt, Kinseyt rengeteg támadás érte (részben a megállapításai, részben a módszerei miatt), és Condon azt is bemutatja, mennyire megtörte Kinseyt, amikor a Rockefeller Alapítvány megvonta tőle a kutatási pénzeket, és a közvélemény jelentős része is ellene fordult. A legérdekesebb azonban Kinsey és közvetlen környezetének szexuális felszabadulása (annak fokozatos beismerése, hogy vannak benne homoszexuális hajlamok, hogy bármennyire szereti feleségét, mást nőket is kíván szexuálisan stb.) és ennek következményei, hiszen ennek kapcsán olyan kérdések merülnek fel, mennyire válik-válhat el egymástól szex és szerelem, mennyire szabad szabad utat adni szexuális késztetéseinknek, mennyire veszélyezteti ezen ösztönök szabad kiélése a házasság és a család intézményét. Konkrét válaszokat persze a Kinsey nem ad, és ez így helyes, sokkal jobb, hogy ez az egyszerre komoly, egyszerre ironikus, egyszerre humoros film elgondolkoztat, miközben egy jelentős és bonyolult férfi életét és munkásságát tárja elénk.

Bővebben...