Eredeti cím: BARNYARD
Kiadó: PARAMOUNT – INTERCOM
Rendezte: Steve Oedekerk
Főszerepben: eredeti hangok: Kevin James, Courteney Cox, Sam Elliott, Danny Glover, Wanda Sykes, Andie MacDowell, David Koechner, Jeffrey Garcia
Film: Valamiért máig emlékszünk, mekkorát nevettünk úgy hat-hét évesen szerencsétlen osztálytársnőnkön,aki tőgyet rajzolt a galambnak. Most már tudjuk, igazságtalanok voltunk, és szegény lányt talán egy rajzfilm vezette félre – elvégre a Pata tanyában is az a helyzet, hogy az animátorok tőgyet biggyesztettek a bikákra. Hogy mi lehetett ezzel a céljuk, nem tudjuk megfejteni. Talán azt gondolták, hogy így könnyebben megállapítható, hogy főhősünk, Atis és apja, Ödön szarvasmarha? Na ja, valóban, csak éppen hímek! Vagy a tőgyet poénnak szánták, és azzal kalkuláltak, hogy az ifjú nézők majd jót derülnek a zoológiai tévedésen? Vagy arra gondoltak, hogy ha a filmben az állatok csupa emberi dolgot csinálnak (beszélnek, buliznak, táncolnak, énekelnek, pizzát rendelnek, autót vezetnek – sőt lopnak is! – stb.), akkor a valóságtól más módon is el lehet térni? Az állatok antropomorfizálása, azaz emberi tulajdonságokkal való felruházása azonban bevett dolog a mesékben, míg a „génmanipuláció” nem az. De tovább nem lovagolunk, pontosabban tehenegelünk/szarvasmarhagolunk ezen a kérdésen, elvégre ennél fontosabb az, hogy a film komputeranimált látványvilága nem rossz, bár kell egy kis idő, mire megszokja az ember, hogy azért jó pár valódi és valóban jó poént kapunk, miközben Steve Oedekerk (Ace Ventura 1–2.) rendező elővezeti a történetet: a vegetáriánus gazda farmján az állatok vígan élik az életet, sőt túl vígan is, és vezetőjüket, Ödönt különösen az bántja, hogy örökbefogadott fia, Atis a legnagyobb buligép. Ödön halála után azonban Atisnak fel kell nőnie, és meg kell tanulnia nemcsak magára, hanem a többiekre is vigyáznia: rá hárul a feladat, hogy a tanyát megvédje a gaz prérifarkasoktól. Ami az előbb emlegetett jó poénokat illeti, elsősorban a zenés részek viccesek, de az olyan apróságokon is jót lehet mulatni, hogy az állatok céltáblájának közepén a Kentucky Fried Chicken alapítója, Harland Sanders díszeleg. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy a Pata tanyában rengeteg a klisé, ugyanakkor túl sok az erőszak, bár a ma gyerekeinek nyilván magasabban van az ingerküszöbük, és egy kis vérengzés nélkül nem is mese a mese. Mi azért iskolásnál fiatalabb gyereket nem ültetnénk a Pata tanya elé.

Bővebben...

Eredeti cím: OVER THE HEDGE
Kiadó: DREAMWORKS – INTERCOM
Rendezte: Tim Johnson, Karey Kirkpatrick
Főszerepben: eredeti hangok: Bruce Willis, Garry Shandling, Steve Carell, Wanda Sykes, William Shatner, Nick Nolte, Thomas Haden Church, Eugene Levy, Avril Lavigne
Film: A komputeranimációs rajzfilmek immár több mint egy évtizede hódítanak, a mozikból mostanra gyakorlatilag kiszorították a hagyományos technikával készült rajzfilmeket, és az ilyen vállalkozások jövedelmezőségét az is bizonyítja, hogy a Disney/Pixar, a DreamWorks és a Fox mellett immár a Columbia és a Warner is beszállt a bizniszbe: a Columbia a már itthon is látható Nagyon vadonnal (Open Season) ért el (közepes) sikert, a Warner pedig a tengerentúlon e sorok írásakor épp a pingvines Táncoló talpakkal (Happy Feet) hódít. A Túl a sövényen azonban a régi motoros DreamWorks filmje, az alkotók szintén nem új fiúk a szakmában, így nem csoda, hogy Michael Fry és T. Lewis képregényfiguráinak felhasználásával igazán szórakoztató családi mozit varázsoltak. Történetünk elején Stikli, a mosómedve egy ételautomatából próbál csemegét csórni, ám amikor nem jár sikerrel, inkább Vincénél, a medvénél próbálkozik. Pechjére, Vince ugyanis felébred téli álmából, megijeszti Stiklit, aki így véletlenül egy kamion elé gurítja Vince minden jóval megrakott piros kajás kocsiját. Vince egy hetet ad Stiklinek, hogy minden elveszett javat pótoljon, különben jaj neki. Stikli egy lakóparkot szemel ki zsákmányszerző területnek, ahol a mértéktelenül fogyasztó emberek mellett mások is felbukkannak:Verne, a teknőc és barátai (Hami, a kerge mókus, tarajos sülök, oposszumok, egy kellemetlen szagú borzhölgy), akik Stikli csábítására és némi élelem reményében merészkednek át az általuk Pityunak nevezett sövényen az eddig ismeretlen területre. Stikli vezetésével meg is indítják zsákmányszerző akciójukat, és ezzel természetesen rengeteg bajt zúdítanak a nyakukba, hiszen ténykedésüket a lakók cseppet sem nézik jó szemmel, ráadásul egy idő után kiderül, hogy Stikli is csak ki akarja használni őket. A Túl a sövényen amellett, hogy egy sor jópofa karaktert vonultat fel (a kedvenc, mondanunk sem kell, Hami, a mókus) vicces helyzetekben, egyben a túlfogyasztó modern társadalom szatírája, no és persze – az amerikai rajzfilmek hagyományához híven – tanít is, mégpedig azt, hogy jobb valahová tartozni, mint magányos farkasként, pontosabban magányos mosómedveként élni az életet.

Bővebben...