|
|
|
|
|
2009. május 06. szerda, 00:00 |
Eredeti cím: A LOT LIKE LOVE Kiadó: BUENA VISTA – INTERCOM Rendezte: Nigel Cole Főszerepben: Ashton Kutcher, Amanda Peet Film: „Hol a határ barátság és szerelem között?”– teszi fel a kérdést a Szerelem sokadik látásra szinopszisa, ám a magunk részéről sokkal indokoltabbnak tartanánk annak firtatását, hogy hol a határ a korábbi művek általi ihletettség és a gátlástalan lopás, a plágium között. A Szerelem sokadik látásra ugyanis nem nevezi magát remake-nek, nem írják ki, hogy ennek és ennek a filmnek/könyvnek a nyomán, ennek ellenére súlyos Harry és Sally-lenyúlásról van szó, amelyhez még innen-onnan is összeszedtek további elemeket. Ha a végeredmény felülmúlná a források színvonalát, akár még bocsánatos is lenne a film alkotóinak bűne (elvégre pl. Shakespeare is nagy remake-elő volt), ám sajnos a Szerelem sokadik látásra sótlan és sületlen, a két főhős pedig többé-kevésbé teljesen érdektelen. Az egyikük még mindig a mamájánál lakó, ám nagy terveket dédelgető Oliver (Ahston Kutcher), a másikuk az első alkalommal afféle alternatív, vagány csajsziként színre lépő Emily (Amanda Peet), aki a repülőtéren jól kinézi magának Olivert, szeretkezik vele egy gyorsat a repülőgép vécéjében, majd miután a városban is eltöltenek egy kevés időt közösen, és megállapítják, hogy köztük nem lehet semmi, búcsút intenek egymásnak, hogy aztán az évek folyamán újra és újra találkozzanak – olykor szándékosan keresve egymást, olykor véletlenül –, és hogy – nem túl meglepő módon – mindenféle kitérők, más kapcsolatok, bukott vállalkozás stb. után szépen egymásra találjanak. A film brit rendezője, a Fűbenjáró bűnt és a Felül semmit jegyző Nigel Cole nem tudott túl sokat kihozni a meglehetősen gyenge forgatókönyvből és az erőtlen párbeszédekből: vannak ún. emberi pillanatok, igyekszik kissé idétlen főhőseit szerethetővé tenni, műfajon belül nagyjából képileg is rendben van a Szerelem sokadik látásra, ám hiányzik belőle az igazi vibrálás,a szellemesség és persze – ezt mondanunk sem kellene – az eredetiség.
Összegzés: Öt törölt jelenet, bakiparádé, az Aqualung nevezetű együttes klipje és a rendező, illetve a két producer audiokommentárja – ennyi az extrakínálat. A legértékesebb természetesen az utóbbi, bár kár, hogy a film, amelyet kommentálnak, nem sikerült jobban. Kép: Kissé puha kép, a színek is fáradtnak tűnnek – ám mivel a filmet moziban is ilyennek láttuk, mindez valószínűleg szándékos. Hang: A hang a film dialógusközpontúsága ellenére nem rossz – ahol lehet, ott működésbe lépnek a hátsó hangsugárzók és a mélynyomó. Ha valaki a szinkront választja, Amanda Peet magyar hangját elsőre furának érezheti, pedig tulajdonképpen nem is rossz. Extrák: magyar 5.1, angol 5.1, magyar felirat, audiokommentár, kimaradt jelenetek, bakiparádé, videoklip Értékelés:
|
|
Legfrissebb hozzászólások
Cikkeinkből
-
Igazi mindenesnek tekinthetők a...
Bővebben...
-
Kivételes gyorsaságot, strapabírást és titkosítást kínálnak főleg a kreatív szakemberek és mobi...
Bővebben...
-
Az idei Photokina kiállításon a profi fotósok kézbe foghatták az Olympus új, kiélezett helyzete...
Bővebben...
-
Gonosz, világunkon kívüli erők gyülekeznek újra ebben a rémisztően ötletes, lélegzetelállítóan fantáziadús thrillerben, amely tele van „meghökkentő és...
Bővebben...
-
A 4400 negyedik évadjában folytatódik a minden magyarázat nélkül eltűnt, majd rejtélyes körülmények között visszatért 4400 ember hihetetlen története....
Bővebben...
|
Nagyon ott van a film, az effektusok ...
Nekem is teljes kellene..legalább me...
szeretem eszt a filmet
Ezen az oldalon teljes filmet semmil...
jo film