Jubileumi dupla DVD-n a Hófehérke

Generációk nőttek fel a Hófehérke és a hét törpe történetének varázslatos Disney változatán, csodálatos zenéjén és felejthetetlen szereplőin. Az örökzöld rajzfilm-klasszikus most varázslatosan megújult: teljesen felújított digitális formát kapott és rengeteg új, izgalmas extrával bővült ki!

A csodaszép és melegszívű Hófehérke mindenkit elbűvöl maga körül, csak féltékeny mostohaanyja, a királynő gyűlöli. Talán azért, mert még a varázstükör is a lányt találja a legszebbnek a királyságban. Hófehérkének az erdőbe kell menekülnie, ahol szerető barátokra talál. Rögtön hétre: Tudor, Vidor, Hapci, Morgó, Szende, Szundi és Kuka fogadja be. A gonosz királynő azonban nem nyugszik, becsapja és megöli mostohalányát, akit csak az igaz szerelem csókja menthet meg.

A Hófehérke és a hét törpe igazi csoda, Walt Disney zseniális fantáziájának és mesélőkedvének legszebb bizonyítéka: most felújítva még szebben ragyog!

A kép mellett a hangzást is a mai elvárásoknak megfelelően újították fel, hiszen a Hófehérke és a hét törpe most eredetiben és a magyar szinkront választva is DD 5.1 hang kíséretében nézhető végig. A rajzfilmet tartalmazó DVD korongon Walt Disney audiókommentárját hallgathatjuk. A bónuszlemezen pedig számos, a produkcióhoz és a Disney stúdióhoz kapcsolódó kisfilm, videoklip, Blu-ray kedvcsináló és interaktív játék sorakozik fel a szórakoztatásunkra, sőt még a „Hejhó“ című örökzöldet is elénekelhetjük!

A harmincas évek a rajzfilm – és vele az animáció technikai és művészi felfedezéseinek – fénykora volt.
Walt Disney és munkatársai a rövidfilmek sikere után egy egész estés rajzfilmen is ki szerették volna próbálni az erejüket, hogy bebizonyítsák a kétkedőknek: a közönség a moziban fog maradni akkor is, ha nem élő szereplőket kell néznie. És miközben látták, hogy legnépszerűbb figuráik az aranyos kis állatok, embert szerettek volna főszereplőjükül: elérkezett különleges művészetük nagykorosításának ideje.

1934 őszének egyik késő estéjén Walt Disney összehívta legközelebbi munkatársait az egyik stúdióba, és felvázolta addigi elképzeléseit: nem elvekről beszélt, hanem nagyjából eljátszotta az egész film összes szerepét. Hamarosan elkezdődött a munka.

Az eredetileg félmillió dollárosra tervezett költségvetés végül 1.480.000 dollárra futott fel. Ez azt jelenti, hogy egy láb (kb. 33 cm) film 200 dollárba került a stúdiónak, míg addig a rövidfilmek készítésekor lábanként 50-75 dollárral számoltak. Összesen 750 szakember dolgozott, több mint kétmillió vázlat készült, a fim végleges formájában 250 000 külön képet tartalmaz.

A végső változat nemcsak számos technikai, hanem pszichológiai újítással is büszkélkedhetett: a történet jó néhány elemében eltér a Grimm testvérek eredeti írásától. A legnagyobb hatású újítás talán az lett, hogy az addig névtelen, egyforma törpék saját egyéniséget és nevet kaptak – utóbbiakat több mint ötven lehetséges törpenév közül választotta a rendező. A rajzolók szándékosan kerülték, hogy a korszak képregényeinek és rajzfilmjeinek színvilágát használják, a főszereplők színesebbek, tarkábbak a többieknél: ezzel erősítették meg jelenlétüket. Színek jellemzik a törpéket és a királynőt is – nemcsak a ruhájuk, de a szemük színe is megfontolt döntés eredménye: Hófehérkéé és a törpéké barna (kivéve Kuka ártatlan kék és Morgó fekete szemét), ezzel szemben a királynő és a vadászok mind fenyegető zöld szemmel néznek a világba. A hét törpéből hat teremtője, Walt Disney különösen kifejező szemöldökét viseli, ebben egyedül Vidor különbözik társaitól. A négyujjú figurákat Disney a történet és a humor legfontosabb mozgatóinak látta: ha egy animátor olyan poént javasolt, amit a törpék adhatnak elő, és az bekerült a filmbe, azonnal 5000 dollár jutalmat kapott.

De a ruhák anyaga, a hátterek és a berendezési tárgyak is mind hosszú, gondos és a legapróbb részletekbe menő egyeztetés eredményeképpen nyerték el végső formájukat.

A rajzolók segítségéül a munka idejére egy egész kis állatkert költözött a stúdióba: azt a figurát például, aki a film során számtalanszor lemarad valamiről a lassúsága miatt, egy teknős segítségével mintázták meg. A teknőc – a többi állattól eltérően – a Hófehérke és a hét törpe elkészülte után is a stúdió lakója maradt, akkor már egy táblácskát viselt a páncélján: „futárszolgálat”: így gúnyolták a cég nem túl hatékonyan működő belső postaszolgálatát.

A premierre – a mozitörténet első egész estés animációs filmjének bemutatójára – 1937. december 21-én került sor a hollywoodi Carthay Circle Theatre-ben, a meghívott vendégek között ott voltak a szakma legismertebb és legbefolyásosabb tagjai. A vetítőteremben ült többek közt Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Shirley Temple, Douglas Fairbanks Jr, Ed Sullivan, Judy Garland, Milton Berle, Jack Benny, Ginger Rogers, Mary Pickford, Clark Gable, John Barrymore – és a közönség minden újabb jelenetet, képsort, különleges hátteret dörgő tapssal jutalmazott. A mozi előtt több mint 30 000 ember gyűlt össze, hogy köszöntse a filmet és nézőit.

A közönség elé 1938. február 4-én került a film az RKO forgalmazásában. És bár Walt Disney felesége, Lily eredetileg azt jósolta, hogy „senki sem fog egy fillért se fizetni azért, hogy megnézhessen egy törpés filmet”, a bevétel hamar elérte a 8 millió dollárt, és így a Hófehérke megszerezte a legnagyobb bevételt hozó amerikai film címét (ettől csak az Elfújta a szél fosztotta meg), az összbevétele azóta 185 millió dollár fölé emelkedett.

A kritikusok legalább olyan lelkesen fogadták a bemutatót, mint az első nézők: A New York World Telegram szerint „ez minden idők legjobb filmje”, „Aki kihagyja a Hófehérke és a hét törpét, az kihagyja 1938 mind a tíz legjobb filmjét” – vélte Frank S. Nugent a New York Timesban. „Mozis varázslat” – tódított Edwin Schallert a Los Angeles Timesban; de talán a Stage cikkírója, Munro Leaf foglalta össze a legjobban az általános véleményt: „Walt Disney életre keltette az összes álmunkat és gyerekkori vágyunkat, de úgy, hogy – majdnem – megérinthetjük őket. És ezt tiszta szívből köszönjük neki.”

Nem is csoda, hogy a következő évben Walt Disney átvehette az Oscar-díjat. De amit az akkor tízéves gyereksztár, Shirley Temple átnyújtott, minden más díjtól különbözött: nyolc szobor volt ugyanazon a talapzaton, egy nagy és körülötte hét kicsi. A Hófehérke és a hét törpe egyike annak a két animációs filmnek, amely felkerült az Amerikai Filmintézet 1997-es „Minden idők 100 legjobb filmje”-listájára, és ott a 49. helyet foglalja el; a lista 2007-es felfrissítésekor pedig a 34. helyre lépett előre, és az egyetlen, hagyományos animációval készült film maradt a felsorolásban. Ezek után nem is csoda, hogy az Amerikai Filmintézet a „Minden idők legjobb animációs filmje” címet is a Hófehérke és a hét törpének juttatta.