Nem csak plazmában nagyok... Panasonic Viera TX-L37V10E LCD TV teszt

A tavalyi esztendőben a Viera LCD TV termékválasztékát is kibővítette, felfejlesztette a Panasonic. A japán gyártó által ezidáig kissé „mostohagyerekként” kezelt LCD televíziók hét (!) új termékcsaláddal bővültek, ráadásul igen dicséretes módon nagyobb képernyőméretekben is a felhasználók rendelkezésére állnak – számos új Pana LCD TV-sorozatban általánossá vált a 94 cm (37”) képátló, sőt mi több, a belépőszintű S10 széria már egy 106 cm-es (42”) típussal is büszkélkedhet. Bevallom őszintén, régóta szerettem volna tüzetesebben megismerni a Panasonic sikeres plazma tévéinek árnyékában meghúzódó LCD televíziók képességeit, amire a közlemúltban lehetőségem is nyílt, mivel egy rövid időre hozzám került a japán gyártó jelenlegi csúcsszintű Viera V10 LCD TV családjának nagyobbik, 94 cm-es modellje, a Viera TX-L37V10E…

Ha már az LCD panelnél tartunk, a Pana TX-L37V10E televízióba IPS Alpha folyadékkristály panel került, amely Full HD felbontást (1920x1080 pixel), 178º-os rálátási szögtartományt és 100.000:1 dinamikus kontrasztarányt kínál. A háttérvilágítást a manapság oly divatos LED diódák helyett CCFL csövek szolgáltatják. A képreprodukcióba besegít a Panasonic 100 Hz-es intelligens képalkotási technológiája (100 Hz Intelligent Frame Creation – 100 Hz IFC), mely a japán gyártó állítása szerint pontosan detektálja és elemzi a függőleges, vízszintes és átlós mozgásokat, így mindig pontos köztes képeket generál, aminek éles, elmosódástól mentes mozgókép a végeredménye.

A Panasonic TX-L37V10E LCD TV mellé ugyanazt az egyszerű és funkcionális távvezérlőt kapjuk, amelyről már értekeztem a japán gyártó TX-P42V10E plazma televízióját bemutató tesztemben, így túl sok szót nem is vesztegetnék rá. Annyit viszont meg kell jegyeznem, hogy az infra kézi egység pozitívumai és negatívumai ennél az LCD televíziónál is ugyanazok, mint amiket az előbb említett, EISA díjas Pana plazmatévénél leírtam.

Annál inkább érdemes elidőznünk a készülék csatlakozókínálatát szemlélve, mivel az első pillantásra teljeskörűnek tűnő csapatban azért tüzetesebben szemlélve akad egy-két hiányosság. HDMI aljzatból például mindössze hármat kapunk (az ilyen kategóriájú televízióknál egyre általánosabbá váló négy helyett), ráadásul ezek egytől-egyig a hátoldalon helyezkednek el, ami nem is csoda, mivel az oldalsó gyorscsatlakozó-sor gyakorlatilag teljesen hiányzik a TX-L37V10E LCD televízióról. A készülék bal oldalán van ugyan egy SD memóriakártya-nyílás, így a különféle tárkapacitású és gyorsaságú SD (SD HC) lapkáinkon tárolt médiatartalmak közvetlenül megjeleníthetők a televízión. Ám ezt az aljzatot mindössze egy fejhallgató csatlakozó egészíti ki oldalt, a szokásos kompozit videó- és sztereó hangbemeneteket ne is keressük, az egyéb hordozható médialejátszók és médiatárolók csatlakozását biztosító USB portot pedig pláne. Ezek pedig eléggé sajnálatos hiányosságok egy mai csúcsszintű LCD TV esetében.
Ám mielőtt e téren „a porba rántanám” a Panasonic TX-L37V10E televíziót, feltétlenül nézzük meg a többi aljzatot is. A saját analóg sztereó hangbemenettel rendelkező komponens videó bemenet határozottan jópontot érdemel csakúgy, mint a két Scart aljzat, amelyeket analóg sztereó hangkimenet és digitális optikai audio kimenet tesz teljessé. Mivel ez a Pana LCD TV a hálózatos szolgáltatásokat is támogatja, természetesen egy Ethernet port is megtalálható a hátoldalon, valamint egy szatellit aljzat a digitális műholdas rendszer csatlakoztatásához, ugyanis a TX-L37V10E LCD televízióval a DVB-T és DVB-C digitális platformok mellett a DVB-S digitális műholdas műsorok is elérhetőekké válnak megfelelő rendszerkörnyezetben.

Menürendszerét tekintve a Panasonic TX-L37V10E egyáltalán nem okoz csalódást. A magyar nyelvre is beállítható menük grafikai kialakítása egyszerű, ugyanakkor valamennyi beállítási lehetőség és funkció gyorsan és egyszerűen megtalálható. A képjellemzők esetében – a múltkoriban tesztelt Pana plazmatévéhez hasonlóan – nem kell sokat faxniznunk. Négy gyári képi üzemmód (normál, mozi, játék, dinamikus), illetve valamennyi esetében külön utánkalibrálható kontraszt, fényerő, színtelítettség, képélesség, színárnyalat, színhőmérséklet jelenti az alapot, be- illetve kikapcsolható színkezeléssel (ez a funkció bekapcsolva élénkebbre állítja a színeket), valamint a képjellemzőket automatikusan a környezeti fényviszonyoknak megfelelően beállító ECO üzemmóddal kiegészítve. Akik komolyabb  képi beállításokra vágynak, természetesen továbbléphetnek és a következő menüablakban bekapcsolhatják, majd három fokozatban meghatározhatják a képzaj szűrés mértékét, be-, illetve kikapcsolhatják a 3D fésűs szűrőt, sőt a Pana TX-L37V10E a három alapszín szintjének egymástól függetlenül történő kalibrálását, valamint gamma utánállítási lehetőséget is biztosítja az igazán „videofil” készüléktulajdonosok számára.

Bízvást állíthatom, hogy mindezekkel a képbeállítási lehetőségekkel egyszerűen lenyűgöző képet varázsolhatunk a TX-L37V10E LCD TV képernyőjére. Nem tudom, hogy csinálja a japán gyártó, de az EISA díjas TX-P42V10E plazma televíziójához hasonlóan, ez az LCD modell szintén remek eredményt produkált már a szimpla gyári képüzemmódokkal is! Természetesen lehetett finomítani még a dolgokon a képjellemzők megváltoztatásával, de az a nyugodt és stabil, ámde határozott képreprodukció, amit ez az LCD TV nyújtott, egyszerűen rabul ejtette az embert. A tónusok finom árnyaltsága, a körvonalak lágy, de mégis magabiztos megjelenítése, a részletek pontos érzékeltetése még a sötétebb képsoroknál is, hosszú időre a képernyő elé szögezi a nézőt. A 100 Hz intelligens képalkotás remekül végzi a dolgát, a Panasonic TX-L37V10E mozgásábrázolási képessége valóban kiváló, egyedül a 1080p/24 Hz Blu-ray képmegjelenítésnél tapasztaltam egy kissé furcsa jelenséget a Hajsza a föld alatt azon jeleneténél, ahol a New York polgármesterét alakító James Gandolfinit tájékoztatják a metróeltérítésről. Ekkor ugyanis furcsa „digitális buborékszerű” képződmények alakulnak ki a szereplők körül, ahogy a kamera körbe-körbe forogva pásztázza őket. Más Blu-ray lejátszó nem lévén nálam, sajnos ezt a jelenséget nem tudtam visszaellenőrizni, de a Panasonic TX-L37V10E egyéb körülmények közötti viselkedését megfigyelve, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy az adott jelenetet normál 1080p/50 Hz üzemmódban nézve a televízió már nem produkálta ezt a furcsaságot, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az előbbi problémát az LCD TV okozta!
A Panasonic TX-L37V10E hangkaraktere átlagosnak mondható, ami ebben az esetben inkább pozitív súllyal esik latba, mivel még extrém helyzetben (teljesen kiemelt magas és mély hangtónussal, bekapcsolt térhatású audio üzemmódban) is erőlködés nélküli, tiszta hangzást kapunk, érthető párbeszédekkel.

Ahogy már említettem, ez a Pana LCD modell számos hálózatos szolgáltatással, funkcióval rendelkezik, mint a VieraCast, a Viera Image Viewer, a Viera Link és a DLNA. Ezek mellett pedig összességében tekintve a képreprodukciója és hangzása terén sincs szégyenkeznivalója, sőt! Határozottan az a véleményem, hogy egyik-másik, az LCD televíziók termékszegmensében manapság divatosnak számító márka készülékeivel összemérve, a Panasonic TX-L37V10E kerekedne felül! Mert bizony ez az LCD modell határozottan kiemelkedik a japán gyártó plazma televízióinak árnyékából!

Kapcsolódó cikkek:

Gázmezők lovagja: Panasonic Viera TX-P42V10E plazma TV teszt